Feld�sz�tett kar�csonyfa, a kar�csony �nnep�nek legmeghat�roz�bb szimb�luma.

A kar�csony a kereszt�nys�g egyik legfontosabb �nnepe, amelyen J�zus sz�let�s�re eml�keznek. Id�pontja december 25-e. A kereszt�ny hit szerint J�zus a pr�f�t�k �ltal megj�vend�lt Messi�s, aki megv�ltja az emberis�get a b�nt�l. De az �nnep el�tte is �lt m�r, csak akkor m�s vall�si szinezete volt. Ez pedig a pog�nyok t�li napfordul�s �nnepe. Ekkor a f�ny diadal�t �nnepelt�k a hal�l �s a s�t�ts�g felett. A R�mai Birodalom is �nnepelt, hiszen terjed�ben volt a Napisten kultusza, valamint sz�mos m�s vall�si �nnep. Ebbe az �nnepi l�gk�rbe illesztett�k be a kereszt�nys�get. Itt van p�ld�ul a kar�csonyi j�szol t�rt�nete, amelyhez a keleti b�lcsek egy f�nyesen ragyog� csillag r�v�n jutottak el. Krisztus, mint egy f�nyforr�s �s aki legy�zte a hal�lt. A kereszt�nys�g t�rh�d�t�s�val egyre ink�bb sz�ks�gess� v�lt egy olyan �nnep, melyet liturgikus elemekkel lehet szebb� tenni, ami kiv�lthatja a pog�ny �nnepi hangulatot, ami n�pszer� lehet az emberek k�z�tt. Ez�rt, miut�n a kereszt�nys�g �llamvall�s lett, a niceai zsinat hat�rozata r�v�n kereszt�ny �nnepk�nt �nnepelj�k. A niceai zsinat december 25-�t jel�lte ki J�zus sz�let�s�nek id�pontj�ul, �gy lett a gy�zedelmes nap �nnep�b�l az �dv�ss�g napj�nak �nnepe. Ebben a liturgikus keretben maradt sok�ig ez az �nnep, m�gnem a XVI.sz-ban a reform�ci� �j tartalommal t�lt�tte meg a kereszt�nys�get. Az addigi templomi liturgi�k kezdtek bek�lt�zni a h�zakba. Az emberek Bibli�t kaptak, m�r otthon is im�dhatt�k Istent �s Krisztust, �s az �nnepek is hazaker�ltek. Igy j�tt l�tre a kar�csonyfa �ll�t�s�nak szok�sa az evang�likusokn�l N�metorsz�gban. A XVIII.sz-ban m�r eg�sz N�metorsz�gban szok�s volt kar�csonyf�t �ll�tani. Innen jutott el a XIX.sz-ban Ausztri�ba, majd eg�sz Eur�p�ba, a kiv�ndorl�kkal az �jvil�gba, �s �gy kezdett megtelepedni a kereszt�ny vil�gban. A f�kat kezdetben �dess�gekkel �s gy�m�lcs�kkel d�sz�tett�k fel, k�s�bb kezdett kibontakozni az �vegd�szek megjelen�se. Erre eg�sz ipar�g fejl�d�tt ki.

Elterjedt szok�s kar�csonykor a rokonok �s ismer�s�k megaj�nd�koz�sa; ennek k�vetkezt�ben a kereszt�ny t�bbs�g� orsz�gokban a gazdas�gilag legjelent�sebb �nnep �s fokozatosan szekul�ris sz�nezetet �lt, a „fogyaszt�s �nnep�v�” v�lik. B�r a helyi trad�ci�k m�g mindig �lnek, az �nnep karakter�t a m�dia r�v�n egyre ink�bb az amerikai szok�sok hat�rozz�k meg.